Voilà

Hétvégénket sikerült teljesen nyugodtra tervezni, teendők, programok, utazások nélkül. Nagyon szeretem ezeket a hétvégéket, mikor újra és újra tanulom a semmittevés művészetét. Nemvolt más feladat most sem, mint várni a hóesést, amit egész héten jósoltak.
Persze, aki ismer, tudja, hogy az ilyen hétvégék nemcsak nap-lopással, egész napos henyéléssel telnek, ahogy most sem történt teljesen így. Sőt!...

Péntek este úgy terveztem, pezsdítek kicsit a hétvégi menün, s a szombati reggelit pitás, zöldséges gyros formájában fogom tálalni.

Ennek megfelelően a husit időben bepácoltam, a pitát pedig a még sötét, szombat hajnalon nekiálltam elkészíteni. Első próbára, 50%-os maximalizmussal szerintem elég jó lett, finom, ropogós, ízletes.

Remekművemet egy fotóval ábrázolom, s ha van érdeklődés, a receptet is szivesen közzéteszem.

Félreértés neessék, az ilyen jellegű bejegyzésekkel nem magamat akarom fényezni, csupán próbálok teljes lényemmel örülni az életnek, élvezni a pillanatot, s emlékezni a vidám, kedves dolgokra.